Skip to content

Jefferson Alexander - Mi történt a vihar alatt?

A régi világ utolsó pillanatait éljük,
a szél süvít veszettül, vészjóslóan,
mintha a világvége harsonáit fújnák,
de mégsem félek, mert ez is elmúlik.

Olyan ez, mintha valahol távol felültetnék
az igazság, a tisztulás lovasait a fergetegek 
tetejére, és azok teszik a dolgukat, belépnek
világunk téridejébe, átrendeződik a valóság.

Indul a nagy futam, ezernyi harcos és mágus,
más világok királyai, istennői költöznek közénk,
elhozzák a csodák idejét, tanítanak teremteni.

Lassan eltűnik, mi nem idevaló, mi nem részünk,
elengedjük, - felismerjük utunkat, a tegnapból 
már csak a szépre emlékszünk, szétoszlanak szálai,
energiánk felszabadul, árad az univerzumból,
a jelen pillanat gyógyulást hoz és békét.

Már alig hallom a szelet, az éj sötétjével távozik,
a tudatom más hullámokra áll át, a hajnalt várom.
Felállok és megmozgatom tagjaim, éledezik a testem,
de a lelkem is megnyílik, újra Egy Vagyok.

Rezgésem emelkedik, ahogy a finom mozdulatokkal,
intuitívan összerakom létállapotom aspektusait.
Emlékezem: amit tudnom kell, az bennem van.
Nem jöttem felkészületlenül, emberöltők óta készülök
feladatomra, keresem a kapcsolatot, a feloldást.

Az üzenetet megkaptam, az élet titkai most feltárulnak.
Elindulok az ösvényen, a helyes irányba tartok.
Felvirrad, egyre világosabb minden, és úgy érzem,
ez a Fény bennem legbelül is van, létezésem része.
Ha engeded, megvilágít, átalakulsz, ajándékod új esély, s tudás.

Szent harmóniában a pillanat mint végtelen csend.
Ezt a csendet hallgatom örökké, a realitás ebbe íródik.
Felismertem tudásom által, minden lehetséges,
és felelős vagyok a saját valóságomért, amit teremtek.
Emlékeznem kell arra, amire fókuszálok,
az határozza meg a valóságom.

***

Ahogy a vihar elvonul, új szerződések íródnak,
a régi szerződés megszüntetését már aláírtam.

Látom, érzem: a háttérben új világ épül fel, -
a magasabb dimenziókban létezik, és most
a régi helyére kell lépnie, indulásra kész minden.
Egykori vezetőink lemondanak, átvesszük a helyet.
Felkészültünk, tudatában vagyunk felelősségünknek,
elfogadjuk a feladatot, a hivatást, készen állunk.

Lélegzetünk, szívdobbanásunk, rezgésünk, egész lényünk által
érezzük egymást, összekapcsolódunk, - nincs távolság.
Itt és most egyszerre jelen vagyunk a kellő számban,
teremtő akaratunkat végrehajtja az Univerzum - Minden Létező. -
A kapcsolat hatalmas erő és lehetőség,
ami halhatatlanná és legyőzhetetlenné tesz.

Az élethez való alapvető feltételek rendelkezésre állnak,
senki nem szenved hiányt semmiben. Kérd és megadatik
a teljes gyógyulás, az újrakezdés lehetősége,
élethelyzettől függetlenül. Ennek így kell lennie!
Képzeljük el, tegyük a látomást valósággá!
Ez így és így van és így van az összes lénynél e bolygón.
Megérdemeljük!
A Szeretet, Fény, Tisztaság és Igazság által megteremtjük.
Itt és most.


(2016. december 2-11.)

(Eredetileg a 2016.12.02. körüli nagy szélvihar alatt íródott, arra reflektálva, de csak a 12.11. éjjeli újabb szélvihar alatt lett befejezve.)


Címke:  2016, Felszabadulás, Gyógyulás, Jefferson Alexander, Kapcsolat, Reflektáló, Szabadság, Szeretet, Szélvihar, Teremtés, Univerzum, Vihar, Változás