Skip to content

Jefferson Alexander - Tudatködös állapotban

Tudatködös állapotban vagyunk mind 
kik légvárakat építünk,
mindenen csak szépítünk nap mint nap, 
s mit az ember kihagy,
a teremtő pótolja, 
persze nem mindig olyan formában,
amilyenben kéne, de hát ez a sorsunk, 
nem gombolyíthatunk orsóról letekert fonalat nyakunkba, 
nem tűnhetünk el, mint szürke szamár a ködben, 
mert nem vagyunk e állati lényekre hasonlatosak, 
ők tőlünk ezerszer ártatlanabbak.

Mit megtettünk oly sokszor, - 
néha frázisként ismételve cselekedjük újra meg újra, 
annak hitétől el nem múlva, hisz hinni egyben, 
elfogadni kettőt, élvezni hármat, megélni négyet, 
halmozni az ötöt nem nagy szám, 
és ez sem elegendő, mert: 
nem elégszer történt meg a soha nem némuló 
önégetésnek lángja, ez a villódzó öntudat, 
ami parázslik hosszú éjeken át kandallónk peremén -, 
itt vagyunk te meg én, meg mások,
kik a problémák forrását alkotják 
és növesztik a bajok gyökerét oly módon, 
mint egy szakképzett botanikus a konyhakertben, 
kinek vihartépte szívéből 
- a heves, ziháló dobogás erősödő-tompuló árnyékában - 
az alábbi kijelentés kívánkozott ki:

Kompromisszum.


(2002. július 2.)


Címke:  2002, éjszaka, Jefferson Alexander, Probléma, Sötétség, Tudatlanság, Vihar